A kondenzációs kazán alapvetően a vízgőz felhasználásán alapszik. A kondenzáció akkor jön létre, ha a magas hőmérsékletű páradús légnemű anyag elkezd lehűlni, ezáltal túltelítettéválik és a benne lévő párát már nem képes magába tartani.
Hagyományos atmoszférikus égésű gázkazánoknál az égés során keletkező vízgőz- kondenzátum az égéstermék elvezetőn keresztül távozik. A kondenzációs kazán a füstgázban lévő energiát ( vízgőzt) hasznosítja.
A kondenzációs gázkazánok akkor tudnak magas hatásfokot elérni, ha alacsony hőmérsékletű fűtésrendszereknél alkalmazzuk pl. Padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés, vagy adott esetben a radiátorok túlméretezésével is elérhető a maximális hatásfok.
A kondenzációs kazánok névleges hatásfoka korábban elérhette és meghaladhatta a 100 százalékot, ugyanis nem szezonális, hanem névleges hatásfokot számítottak, melyet az alsó fűtőértékből származtattak. Ma már szezonális hatékonyságról beszélünk, melyet a felső fűtőértékből származtatunk.
A felső fűtőérték a tüzelőanyag egységnyi mennyisége által az oxigénnel való teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletbe való visszatérésekor felszabaduló teljes hőmennyiség, amely tartalmazza az esetlegesen a tüzelőanyagban lévő vízgőzből és a tüzelőanyagban található hidrogén égésekor keletkező vízgőzből származó kondenzációs hő mennyiségét is. Az új számítási móddal nem érhető el 98% feletti hatásfok.
További információkat itt olvashat.